A jó termés alapfeltétele a jó minőségű palánta – ha biztosra akarunk menni, akkor pedig érdemes saját magot vetni. A palántázás ugyanis nem túl bonyolult feladat, és igencsak meghálálja magát. A cikkben szó lesz arról, hogy mire kell figyelni, ha magról vetünk, milyen magot, termőközeget érdemes választani a sikeres palántázás és ültetés érdekében, és mi a palántázás menete.
Miért éri meg a palántanevelés?
A palánta nevelését beltéren már akkor el lehet kezdeni, amikor a külső körülmények még nem tennék lehetővé. Ezzel jelentősen felgyorsíthatjuk a kezdeti fejlődést, amely főként a hosszú tenyészidejű fajok esetében jelent nagy előnyt. Így ugyanis a kiültetett növénynek egészen biztosan lesz ideje az elvárt mennyiségű termést hozni.
A palántázás menete
Mielőtt belevágnánk abba, hogy hogyan zajlik a palántázás, érdemes megismerkedni a palántázás fázisaival:
- szakasz: a magvetéstől a csírázásig tart
- szakasz: a csírázástól a sziklevelek kifejlődéséig tart
- szakasz: a sziklevelek kifejlődésétől a lomblevelek megjelenéséig tart
- szakasz a lomblevelek megjelenésétől a kiültetésig tart
A magok elvetése
Az első lépés természetesen a magok elvetése. Ezt végezhetjük például alul lyukacsos, lapos szaporítóládában. Ilyenkor az első lomblevelek megjelenése után kell a magoncokat kettesével kis cserepekbe áttűzdelni.
Talán egyszerűbb és kényelmesebb megoldás, ha a vetést eleve abban az edénykében végezzük, ahol a palánta majd az ültetésig fejlődhet – ez lehet kis méretű cserép vagy akár tejfölösdobozka is. Bármelyik is legyen, az edénykét mindenképpen fertőtlenítsük vetés előtt, például hipó és víz 1:10 arányú keverékével.
Az edénykébe töltsünk nitrogénmentes, semleges PH-val rendelkező termőközeget, majd erre szórjuk rá a magocskákat. A magokat fedjük le körülbelül fél cm vastagon magtakaró közeggel, például kertészeti perlittel. Fontos tudnivaló, hogy a palánta fejlődésének első két szakaszában a növénynek nincs szüksége külső tápanyagra. A magtakaró közeg legyen:
- Levegős
- Tartsa jól a nedvességet
- Legyen steril
- Legyen jó a hőtartó képessége
A megfelelő termőközegről a cikk végén még bővebben írunk.
Melyek az ideális körülmények a palánta fejlődésének?
Hőmérséklet
Nagyon fontos, hogy a vetéskor figyeljünk oda az ideális hőmérsékletre. A melegkedvelő fajokat akár egy langyos (semmiképpen sem forró) fűtőtestre is helyezhetjük, majd egy átlátszó műanyag lappal fedjük le. Amikor a növény kikelt, már elegendő szobahőmérsékleten tartani.
Nedvesség
Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig legyen nyirkos, a föld nedvességének biztosításához használjunk kézi permetezőt. Így elkerülhetjük, hogy öntözéskor egy erős vízsugár kimossa a magocskákat.
Fény
Szintén kritikus fontosságú a megfelelő megvilágítás. Kelés után helyezzük a növényt világos, szobahőmérsékletű helyre, például ablakpárkányra vagy a télikertbe.
A palántázás ideje, ültetés
Általánosságban elmondható, hogy az ideális vetési idő a kiültetés ideje előtt 8 héttel van, de természetesen növénytől függ. A fagyra érzékeny növényeket nem érdemes április vége, május eleje előtt kiültetni, tehát február végén, március elején érdemes a magokat elvetni.
A palánta akkor alkalmas a kiültetésre, ha már legalább 3-4 lomblevele van. Kiültetés előtt pedig mindenképp érdemes egy kicsit hozzászoktatni a külső körülményekhez, hogy ne érje sokk az ifjú növényt. Ilyenkor helyezzük a palántát világos, de hűvösebb, fagymentes helyre, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét.
Pár tanács, hogy sikeres legyen a palántanevelés
A következő tényezők elengedhetetlenek annak érdekében, hogy a palántanevelés sikeres legyen:
- Jó minőségű vetőmag
- Megfelelő termőközeg
- Kedvező környezeti feltételek megteremtése
A jó minőségű vetőmag
Lehetőleg válasszunk prémium minőségű vetőmagot. Ezen igazán nem érdemes spórolni, hiszen a picit magasabb ár a végén többszörösen megtérül. Figyeljünk arra, hogy lehetőleg betegségnek ellenálló fajtát válasszunk, és nem baj, ha a mag csomagolásán minél több információt találunk. Az informatív csomagolás ugyanis a legtöbbször a jó minőségű vetőmag ismérve.
A palántaföld
A palántaföld a “bölcsője” a zöldségnövényünknek, ezért ennek megfelelő gondossággal válasszuk ki a földet. Jelentősége főleg a palántázás 3- 4. szakaszában nagy. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a palántaföldnek?
- Jó víztartó képesség – a palántázás időszakában ez különösen fontos, hiszen a pici palántanevelő edények könnyen kiszáradhatnak
- Laza talajszerkezet – sem a túlságosan porzó, sem a nagyon agyagos közeg nem megfelelő. A legjobb, ha a földbe belemarkolva azt tapasztaljuk, hogy szépen morzsolódik. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy a gyökérzet fejlődését semmi sem akadályozza, és megfelelően átszőheti a földet
- Tápanyagdús – a palántázás 3. és 4. szakaszában már fontos a megfelelő mennyiségű tápanyag
- Kártevőktől és gyomoktól mentes
Palántaföld házilag
Bár kereskedelmi forgalomban igen sokféle palántaföld kapható, aki biztosra akar menni, elkészítheti a saját palánta földjét is:
- 40% átrostált komposztföld
- 20% átrostált saját kerti talaj
- 20% kertészeti perlit
- 20% tőzeg
Magtakaró föld
A magtakaró föld nem egyenlő az előbb említett palánta földdel, bár sokszor ez utóbbit használják a magok befedésére. Pedig érdemes kifejezetten a mag takarására alkalmas közeget haszálni, hiszen ez is csak támogatja a növény megfelelő fejlődését. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni a magtakaró földnek?
- Kiváló vízmegkötő képesség: fontos, hogy óvja a magot, csíranövényt a kiszáradástól
- Ne akadályozza a csíranövényt a felszín fölé jutásban
- Öntözéskor maradjon benne elég levegő
- Legyen kémiailag semleges
- Nem kell tápanyagot tartalmaznia, hiszen a palánta fejlődés 1-2. szakaszában nincs szükség tápanyagra
- Mentes legyen betegségtől, gombától, baktériumoktól vagy növényekre veszélyes vírusoktól, kártevőktől – nem kell teljes mértékben sterilnek lenni, az ásványi eredetű közegek eléggé sterilek az ültetéshez. Amennyiben szerves közeget használunk, kötelező a fertőtlenítés!
A fenti feltételeknek megfelelhet a folyami homok és homok-tőzeg keverék, a vermikulit, zeolit és a kertészeti perlit.
Perlit: mindenes a kertészetben
A kertészeti perlit népszerűsége óriásit nőtt a kertészet és a mezőgazdaság különböző területein. De mi is pontosan a duzzasztott perlit?
A duzzasztott perlit egy teljesen természetes vulkanikus kőzetből, a perlitből készül speciális eljárással. Az eredeti kőzet viszonylag nagy víztartalommal rendelkezik. A kőzetet körülbelül 900°C-ra hevítve külső rétege meglágyul, a benne található víz pedig gőzzé válik, és távozásakor a kőzetet eredeti méretének 4-20 szorosára duzzasztja. A duzzasztott perlit
A keletkezett anyag fehér színű, rendkívül porózus, és igen jó a hőszigetelő képessége. Steril, semleges a kémhatása. Ezen kívül jól tartja a levegőt, vizet és bár önmagában nem tartalmaz tápanyagot, talajba keverve vagy hidroponikus termesztésnél segít a megfelelő tápanyag-ellátásban is.
A cégünk által gyártott Agrolit kertészeti perlit nem csak palántázásban használható a palántaföld alapanyagaként vagy önmagában magtakaróként, de számos más területen is:
- Kiváló talajlazító, ezért otthoni kertészetben alkalmazható ásványi talajjavítóként
- Dísznövény termesztésben a hozzáadott tápanyagok hordozójaként használható
- Hidropóniás termesztésben elegendő levegőt, vízben oldott tápanyagot és támasztékot kínál a növényeknek
- Kertészetekben nem csak a palántázás során, de földhöz keverve is kedvelik a növények, eredményesebb vele a zöldségtermesztés
- Cserepes növények és vágott virágok termesztésekor a virágföldbe keverve kiváló tápanyag hordozó