Palántanevelés: alapok és legfontosabb tudnivalók

Palántanevelés: alapok és legfontosabb tudnivalók
A palánta nevelés tudnivalói

A jó termés alapfeltétele a jó minőségű palánta – ha biztosra akarunk menni, akkor pedig érdemes saját magot vetni. A palántázás ugyanis nem túl bonyolult feladat, és igencsak meghálálja magát. A cikkben szó lesz arról, hogy mire kell figyelni, ha magról vetünk, milyen magot, termőközeget érdemes választani a sikeres palántázás és ültetés érdekében, és mi a palántázás menete. 

A palántázás menete

Miért éri meg a palántanevelés?

A palánta nevelését beltéren már akkor el lehet kezdeni, amikor a külső körülmények még nem tennék lehetővé. Ezzel jelentősen felgyorsíthatjuk a kezdeti fejlődést, amely főként a hosszú tenyészidejű fajok esetében jelent nagy előnyt. Így ugyanis a kiültetett növénynek egészen biztosan lesz ideje az elvárt mennyiségű termést hozni. 

A palántázás menete

Mielőtt belevágnánk abba, hogy hogyan zajlik a palántázás, érdemes megismerkedni a palántázás fázisaival: 

  1. szakasz: a magvetéstől a csírázásig tart
  2. szakasz: a csírázástól a sziklevelek kifejlődéséig tart
  3. szakasz: a sziklevelek kifejlődésétől a lomblevelek megjelenéséig tart
  4. szakasz a lomblevelek megjelenésétől a kiültetésig tart

A magok elvetése

Az első lépés természetesen a magok elvetése. Ezt végezhetjük például alul lyukacsos, lapos szaporítóládában. Ilyenkor az első lomblevelek megjelenése után kell a magoncokat kettesével kis cserepekbe áttűzdelni. 

Talán egyszerűbb és kényelmesebb megoldás, ha a vetést eleve abban az edénykében végezzük, ahol a palánta majd az ültetésig fejlődhet – ez lehet kis méretű cserép vagy akár tejfölösdobozka is. Bármelyik is legyen, az edénykét mindenképpen fertőtlenítsük vetés előtt, például hipó és víz 1:10 arányú keverékével. 

Az edénykébe töltsünk nitrogénmentes, semleges PH-val rendelkező termőközeget, majd erre szórjuk rá a magocskákat. A magokat fedjük le körülbelül fél cm vastagon magtakaró közeggel, például kertészeti perlittel. Fontos tudnivaló, hogy a palánta fejlődésének első két szakaszában a növénynek nincs szüksége külső tápanyagra. A magtakaró közeg legyen:

  • Levegős
  • Tartsa jól a nedvességet
  • Legyen steril
  • Legyen jó a hőtartó képessége

A megfelelő termőközegről a cikk végén még bővebben írunk. 

palánta nevelésre tökéletes közeg a kertészeti perlit

Melyek az ideális körülmények a palánta fejlődésének?

Hőmérséklet

Nagyon fontos, hogy a vetéskor figyeljünk oda az ideális hőmérsékletre. A melegkedvelő fajokat akár egy langyos (semmiképpen sem forró) fűtőtestre is helyezhetjük, majd egy átlátszó műanyag lappal fedjük le. Amikor a növény kikelt, már elegendő szobahőmérsékleten tartani. 

Nedvesség

Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig legyen nyirkos, a föld nedvességének biztosításához használjunk kézi permetezőt. Így elkerülhetjük, hogy öntözéskor egy erős vízsugár kimossa a magocskákat. 

Fény

Szintén kritikus fontosságú a megfelelő megvilágítás. Kelés után helyezzük a növényt világos, szobahőmérsékletű helyre, például ablakpárkányra vagy a télikertbe. 

A palántázás ideje, ültetés

Általánosságban elmondható, hogy az ideális vetési idő a kiültetés ideje előtt 8 héttel van, de természetesen növénytől függ. A fagyra érzékeny növényeket nem érdemes április vége, május eleje előtt kiültetni, tehát február végén, március elején érdemes a magokat elvetni. 

A palánta akkor alkalmas a kiültetésre, ha már legalább 3-4 lomblevele van. Kiültetés előtt pedig mindenképp érdemes egy kicsit hozzászoktatni a külső körülményekhez, hogy ne érje sokk az ifjú növényt. Ilyenkor helyezzük a palántát világos, de hűvösebb, fagymentes helyre, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét.

a palántázás  ideje kb. 8 héttel az ültetés előtt van

Pár tanács, hogy sikeres legyen a palántanevelés 

A következő tényezők elengedhetetlenek annak érdekében, hogy a palántanevelés sikeres legyen: 

  • Jó minőségű vetőmag
  • Megfelelő termőközeg
  • Kedvező környezeti feltételek megteremtése

A jó minőségű vetőmag

Lehetőleg válasszunk prémium minőségű vetőmagot. Ezen igazán nem érdemes spórolni, hiszen a picit magasabb ár a végén többszörösen megtérül. Figyeljünk arra, hogy lehetőleg betegségnek ellenálló fajtát válasszunk, és nem baj, ha a mag csomagolásán minél több információt találunk. Az informatív csomagolás ugyanis a legtöbbször a jó minőségű vetőmag ismérve. 

A palántaföld

A palántaföld a “bölcsője” a zöldségnövényünknek, ezért ennek megfelelő gondossággal válasszuk ki a földet. Jelentősége főleg a palántázás 3- 4. szakaszában nagy. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a palántaföldnek? 

  • Jó víztartó képesség – a palántázás időszakában ez különösen fontos, hiszen a pici palántanevelő edények könnyen kiszáradhatnak
  • Laza talajszerkezet – sem a túlságosan porzó, sem a nagyon agyagos közeg nem megfelelő. A legjobb, ha a földbe belemarkolva azt tapasztaljuk, hogy szépen morzsolódik. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy a gyökérzet fejlődését semmi sem akadályozza, és megfelelően átszőheti a földet
  • Tápanyagdús – a palántázás 3. és 4. szakaszában már fontos a megfelelő mennyiségű tápanyag
  • Kártevőktől és gyomoktól mentes

Palántaföld házilag

Bár kereskedelmi forgalomban igen sokféle palántaföld kapható, aki biztosra akar menni, elkészítheti a saját palánta földjét is:

  • 40% átrostált komposztföld
  • 20% átrostált saját kerti talaj
  • 20% kertészeti perlit
  • 20% tőzeg

Magtakaró föld

A magtakaró föld nem egyenlő az előbb említett palánta földdel, bár sokszor ez utóbbit használják a magok befedésére. Pedig érdemes kifejezetten a mag takarására alkalmas közeget haszálni, hiszen ez is csak támogatja a növény megfelelő fejlődését. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni a magtakaró földnek? 

  • Kiváló vízmegkötő képesség: fontos, hogy óvja a magot, csíranövényt a kiszáradástól
  • Ne akadályozza a csíranövényt a felszín fölé jutásban
  • Öntözéskor maradjon benne elég levegő
  • Legyen kémiailag semleges
  • Nem kell tápanyagot tartalmaznia, hiszen a palánta fejlődés 1-2. szakaszában nincs szükség tápanyagra
  • Mentes legyen betegségtől, gombától, baktériumoktól vagy növényekre veszélyes vírusoktól, kártevőktől – nem kell teljes mértékben sterilnek lenni, az ásványi eredetű közegek eléggé sterilek az ültetéshez. Amennyiben szerves közeget használunk, kötelező a fertőtlenítés!

A fenti feltételeknek megfelelhet a folyami homok és homok-tőzeg keverék, a vermikulit, zeolit és a kertészeti perlit. 

A kertészeti perlit ideális paláta nevelésre

Perlit: mindenes a kertészetben

A kertészeti perlit népszerűsége óriásit nőtt a kertészet és a mezőgazdaság különböző területein. De mi is pontosan a duzzasztott perlit? 

A duzzasztott perlit egy teljesen természetes vulkanikus kőzetből, a perlitből készül speciális eljárással. Az eredeti kőzet viszonylag nagy víztartalommal rendelkezik. A kőzetet körülbelül 900°C-ra hevítve külső rétege meglágyul, a benne található víz pedig gőzzé válik, és távozásakor a kőzetet eredeti méretének 4-20 szorosára duzzasztja. A duzzasztott perlit 

A keletkezett anyag fehér színű, rendkívül porózus, és igen jó a hőszigetelő képessége. Steril, semleges a kémhatása. Ezen kívül jól tartja a levegőt, vizet és bár önmagában nem tartalmaz tápanyagot, talajba keverve vagy hidroponikus termesztésnél segít a megfelelő tápanyag-ellátásban is. 

A cégünk által gyártott Agrolit kertészeti perlit nem csak palántázásban használható a palántaföld alapanyagaként vagy önmagában magtakaróként, de számos más területen is: 

  • Kiváló talajlazító, ezért otthoni kertészetben alkalmazható ásványi talajjavítóként
  • Dísznövény termesztésben a hozzáadott tápanyagok hordozójaként használható
  • Hidropóniás termesztésben elegendő levegőt, vízben oldott tápanyagot és támasztékot kínál a növényeknek
  • Kertészetekben nem csak a palántázás során, de földhöz keverve is kedvelik a növények, eredményesebb vele a zöldségtermesztés
  • Cserepes növények és vágott virágok termesztésekor a virágföldbe keverve kiváló tápanyag hordozó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.