A hidroponika előnyei és a hidroponikus rendszerek alapjai

A hidroponika előnyei és a hidroponikus rendszerek alapjai
hidroponika a jövő?

A hidroponika vagy hidropónia egy olyan növény termesztési módszer, amikor a növény a tápanyagot nem a talaj közvetítésével, hanem tápoldat segítségével veszi fel. A módszer nem újkeletű, gondoljunk csak a babiloni függőkertekre vagy a kínai úszókertekre – de az igazi áttörés csak a közelmúltban történt meg. Olyannyira, hogy sokan a hidroponikus növénytermesztést tartják a jövőnek, amely válaszul szolgálhat az emberiség növekvő élelmiszerigényére. De hogyan működnek a hidroponikus rendszerek? Ha nincs talaj, akkor milyen termesztőközeget lehet alkalmazni? 

A hidroponikus termesztés lehet a megoldás a világ élelmiszerigényére

A hidroponika alapjai

Ahogy már említettük, a hidroponikus növénytermesztés lényege, hogy a növény gyökérzete nem a talajjal érintkezik, hanem egy speciális összetételű oldattal, és közvetlenül ebből veszi fel a tápanyagot. 

A termőföld ugyanis csak egy közvetítő közeg, aminek a közvetítésével képes a csapadék tápanyagokkal dúsulni. A talaj azonban kihagyható a képletből. Olyannyira, hogy bizonyos növények esetén elegendő, ha a gyökérzet pusztán a tápoldattal érintkezik. Más növényeknél, ahol szükség van fizikai megtámasztásra, valamilyen alternatív közvetítő közeget kell alkalmazni. Ez lehet: 

a perlit kiváló termesztőgközeg a hidroponikus növénytermesztésben

A hidroponika története

A hidroponika története évezredekre nyúlik vissza, már az ősi Egyiptomból, i.e. 600 környékéről is van írásos feljegyzés a hidroponikus rendszerekről. Az első könyv, ami a témában született, Sir Francis Bacon 1627-ben írodott Sylva Sylvarum című kötete volt. A XX. század ezen a területen is áttörést hozott: ma már rengeteg különböző hidroponikus módszer létezik, amelyek jelentősége egyre növekszik a világ élelmiszer-ellátásában. 

Sokak szerint a hidroponika a növénytermesztés jövője: a NASA jelentős erőforrásokat fektet a terület fejlesztésébe, annak érdekében, hogy a növénytermesztés extrém körülmények között (például a Marson) is lehetségessé váljon. 

De mik azok az előnyök, amik ennyire ígéretessé teszik a hidroponikus növénytermesztést? És milyen hátrányokkal kell számolni?

A hidroponikus rendszerek előnyei

  • Akár 70-90%-kal kevesebb víz szükséges a növények termesztéséhez
  • Kisebb terület szükséges, főleg a vertikális növénytermesztéssel kombinálva
  • A növények gyorsabban fejlődnek, a rövidebb vegetációs időnek köszönhetően: a növény nem a gyökerek, hanem a lombozat növesztésére koncentrál
  • Magasabb terméshozamok
  • A tápanyag pontosan a megfelelő helyre jut el
  • Függetlenség az időjárási viszonyoktól, zárt térben is alkalmazható (üvegházban vagy lámpás termesztésben)
  • Olyan helyeken is lehetővé válik a növénytermesztés, ahol egyébként lehetetlen volna
  • Mivel nincs talaj, elkerülhetőek a kártevők, nincs szükség vegyszerek alkalmazására

A hidroponikus rendszerek hátrányai

  • Nem minden növénynél alkalmazható (például gabona, kukorica, tökfélék, gyökérzöldségek termesztésére nem alkalmas) 
  • Napi kontroll szükséges a sikeres termesztéshez
  • A kis hibák azonnal látszódnak a növényeken, bár korrigálni is könnyebb őket, mint a termőföldes termesztésben
  • Nagyobb energiaigény (levegőztető/áramoltató rendszerek miatt)
  • Egy esetleges áramszünet a növények pusztulását okozhatja

A hidroponikus rendszer elemei

A hidroponikus rendszerek kötelező elemei:

  • Speciális hidropóniás edény
  • Hidropóniás tápoldat
  • Hordozóanyagok
  • Egyéb kiegészítők, rendszertől függően: levegőztetők, szivattyúk, szintmérő, stb.

A hidropóniás edény

A hidropóniás edények az alkalmazott hidropónikus rendszernek megfelelően kerülnek kialakításra. A növényt általában valamilyen lyukacsos tartóedény tartja, amely lehetővé teszi a gyökerek szabad fejlődését. A tartóedények vagy tálca fölé vagy egy másik tárolóedénybe vannak lógatva, amely a tápoldatot tartalmazza.

A hidropóniás tápoldat

A hidroponikus növénytermesztéshez speciális tápoldat szükséges, amelyben a tápanyagok a növény számára felvehető formában vannak jelen. A tápanyagok egy része szervetlen, ionos állapotú, például: Ca2+, Mg2+, K+, H2PO4-. A másik részt egyéb mikro- és makrotápanyagok alkotják, úgy, mint kálium-nitrát, kalcium-nitrát, magnézium-szulfát, vas, mangán, réz, cink, bór. 

A tápok általában két komponensűek, mert egyes instabil összetevők (kelátok) a többi tápanyaggal történő közös tárolás során a növény számára nem felvehető formába alakulnának át. A tápoldatok kiegészítéseként szükséges az oldat PH-ját beállító vegyület alkalmazása is. 

Hidropóniás hordozóanyagok

A hidroponikus termesztéshez igen gyakran szükséges valamilyen inert közeg, amely támogatja annak súlyát és rögzíti a gyökérszerkezetét. A táptalaj helyettesíti a termőföldet, ugyanakkor nem képes biztosítani a növény önálló táplálását. Ehelyett ez a porózus közeg megtartja a nedvességet és a tápanyagokat a tápoldatból, amelyet aztán eljuttat a növényhez. Sok táptalaj egyúttal PH-semleges, így nem borítja fel a tápoldat PH-egyensúlyát.

Számos különböző közeg közül lehet válogatni, az adott növény és hidroponikus rendszer határozza meg, hogy melyik médium a legmegfelelőbb. Lássuk, melyek a legfőbb termőközegek:

  • Agyaggömböcskék: 1200°C fokon kiégetett, porózus szerkezetű gömböcskék, tápanyagmentes és nagyrészt PH-semleges közeget biztosítanak. Hátránya, hogy előállítása nagyon energiaiényes, és a gyökér benőhet a gömböcskékbe
  • Kókuszrost: környezetbarát közeg, amelynek jelentős sótartalma lehet. Gyakran tartalmaz trichoderma gombát, amely segíti a gyökerek fejlődését. Előnye, hogy többször felhasználható, majd talaj trágyázására újrahasznosítható
  • Kőzetgyapot: A bazaltkő felolvasztással vattacukor szerű állagot vesz fel, amely elegendő a növények megtámasztására. Hátránya, hogy a finom szálak belélegezve az egészségre károsak lehetnek
  • Kertészeti perlit: a vulkanikus eredetű perlit kőzetet mintegy 900-1000°C-ra hevítik, így a külseje meglágyul és a benne lévő víz távozásával megduzzad. A keletkezett anyag alkalmas hidroponikus táptalajként, de számos más kertészeti felhasználásra is.

az Agrolit kertészeti perlit minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami sikeressé teszi a hidroponikus termesztést

A kertészeti perlit, mint táptalaj

A kertészeti perlit számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely alkalmassá teszi a hidropónikus termesztésre:

  • Teljesen steril: szervetlen, ezért nem szükséges sterilizálni, a rovarok, gombák és baktériumok szaporodásának nem teremt kedvező feltételeket
  • Kiválóan tartja a levegőt: szinte csodákra képes az oxigénhiánnyal küszködő rendszereknél, különleges, porózus szerkezetének köszönhetően
  • PH-semleges: míg az expandált agyagpala és a kőzetgyapot enyhén lúgos kémhatású lehet, a perlit egyáltalán nem befolyásolja a kémhatást és jelentősen leegyszerűsíti a PH beállítását
  • Újrahasznosítható: a perlit szinte mindig felhasználható újra, csak azok az esetek képeznek kivételt, amikor valamilyen nagyon súlyos fertőzést kapnak a növények. Hőkezeléssel ugyanakkor ilyenkor is sterilizálni lehet a perlitet
  • Más steril közegekhez képest alacsony az ára

A cégünk által gyártott Agrolit kertészeti perlit tökéletesen felhasználható hidropónikus termesztésre.

Megnézem az Agrolit kertészeti perlitet! 

Milyen hidroponikus rendszerek léteznek? 

A hidroponika fejlődésének köszönhetően ma már számos különböző hidroponikus rendszer létezik. Ezek közül van olyan, amelyet a hobbikertészek is alkalmaznak, de olyan is, ami csak ipari körülmények közt működőképes. Lássuk, melyek a leggyakoribb eljárások! 

Deep Water Culture (DWC)

A DWC egy igen elterjedt, akár otthoni körülmények között is alkalmazható módszer. Lényege, hogy a növények speciális kilyuggatott vagy hálós edényben növekednek, amelyek egy nagyobb tárolóedény tetejére vannak fellógatva. A növények edényében gyakran valamilyen közvetítőközeg, például perlit van.  A nagyobb edényben tápoldat található, ebbe lógnak bele a növény gyökerei. A rendszer kritikus fontosságú része a légszivattyú, amely az oxigént pumpálja  a tartályba. Otthoni körülmények között ezt egy akváriumi levegőztetővel lehet megoldani. A légszivattyúnak 24 órán keresztül bekapcsolt állapotban kell lenni.

Kratky módszer

A Kratky módszer otthoni, hobbikertészeti alkalmazásra a legalkalmasabb,  ugyanis sem áramoltatás, sem levegőztetés nem szükséges hozzá, de a víz PH-ját sem kell ellenőrizni. Lényege, hogy a növény úgy van a tápoldat fölé lógatva, hogy a tő és a tápoldat közt mindig rés marad. Erről a területről veszik fel a növények az oxigént, itt speciális gyökerek alakulnak ki, amelyek eleve több oxigén felvételére képesek. Ahogy az idő múlik, egyre alacsonyabb a víz szintje a tárolóedényben, de a gyökerek is egyre mélyebbre nyúlnak. Vetéstől szüretig nem szükséges cserélni a tápoldatot. A módszer egyszerűségének az ára, hogy a terméshozam alacsonyabb – ezért javasolják elsősorban hobbikertészeti alkalmazásra. 

Aeroponika

Az aeroponikus termesztés igen bonyolult rendszert kíván, de akár extrém körülmények között (súlytalanságban, űrállomásokon) is alkalmazható. A gyökerek ez esetben szabadon, a levegőben vannak, a tápanyagot egy nagy nyomású szivattyú juttatja csöveken keresztül abba a térbe, ahol a gyökerek elhelyezkednek. A tápoldatot porlasztófejek alakítják egyfajta köddé, permetté, amit így a növény gyakorlatilag a levegőből vesz fel. Előnye, hogy a növények sokkal több oxigénhez jutnak, mint bármely más kultúra esetében, így fejlődésük lényegesen gyorsabb. 

Ebb and Flow vagy Flood and Drain metódus

A magyarul apály dagály módszernek is nevezett technika az egyik legnépszerűbb a hidroponikus rendszerek között. Közepesen nehéz kialakítani, viszont viszonylag olcsó a felállítása és rendkívül sokoldalúan alkalmazható. A növényeket az első két módszerekhez hasonlóan tálcákba helyezik, amelyet időszakonként megtöltenek egy alatta lévő tározóból kiszivattyúzott, tápanyagban gazdag vízzel. A rendszer a gravitáció segítségével visszavezeti a tartályba a vizet, majd újra felhasználja. 

az egyik legelterjedtebb hidroponikus rendszer az apály dagály rendszer

Tápanyagfilmes rendszerek (NFT – Nutrient Film Technique)

Felépítése hasonló az Ebb&Flow rendszerekéhez: a növényeket felfüggesztik egy folyamatosan áramló tápanyagfolyam fölé, amely a gyökérrendszer végével érintkezik. A növény gyökerének többi része így nagy mennyiségű oxigént képes felvenni. A csatornák enyhén meg vannak döntve, így a víz a termesztőtálca teljes hosszán lefolyik, aztán az alatta lévő víztározóba kerül. A tározóban lévő vizet légkövön át szellőztetik. A vizet egy búvárszivattyú szivattyúzza ki a tározóból a csatorna tetejére.

A hidroponikus rendszerek mind hobbikertész mind ipari méretű alkalmazásban fenntartható alternatívát jelentenek a növénytermesztésre. Várhatóan a technológia fejlődésével és a még fejlettebb rendszerek megjelenésével a növénytermesztés ezen formája lesz a jövő.

Ha Ön hidroponikus rendszer felállításán gondolkozik és megfelelő termőközeget szeretne, ismerje meg az Agrolit kertészeti perlitet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük