Síkosságmentesítés környezetbarát anyagokkal: létezik-e tényleg zöld só?

Síkosságmentesítés környezetbarát anyagokkal: létezik-e tényleg zöld só?
Környezetbarát sikosságmentesítés lehetőségek

Magyarországon körülbelül 50-60 olyan nap van egy évben, amikor szükség van a síkosságmentesítésre. A lakóingatlanok előtti terek, járdák síkosság mentesítése pedig mindig a tulajdonos feladata. A 2008-as fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján már csak kizárólag az úttesten alkalmazható a nátriumklorid alapú útszóró só, tehát a járdákon valamilyen más megoldást kell alkalmazni.

A cikkben körbejártuk, hogy milyen alternatívák vannak a környezetbarátabb síkosságmentesítésre.

sikosságmentesítés: létezik-e tényleg lebomló só, zöld só?

Mi történik, ha a tulajdonos elmulasztja a síkosságmentesítést?

Fontos tudnivaló, hogy nem érdemes elmulasztani a járdák síkosságmentesítését, mivel az Önkormányzat büntetést szabhat ki. De ennél sokkal rosszabb, ha baleset következik be: ha valaki megsérül a csúszós járdán, akkor az ebből adódó bűntudatunk mellett akár egy kártérítési per is a nyakunkba szakadhat. Ha a sérülés komolyabb, akkor pedig akár gondatlanságból elkövetett testi sértéssel is megvádolhatják a tulajdonost. 

A síkosságmentesítésre használható anyagok

Először is nézzük, milyen anyagok állnak rendelkezésre a síkosságmentesítésre!

Hagyományos útszóró só: nem véletlenül tiltott

Sajnos a tiltás ellenére még mindig előfordul, hogy a tulajdonosok (kedvező ára miatt) a hagyományos útszóró sót vetik be. Pedig nem véletlenül tiltották be a nátrium kloridot: mind az élővilágra, mind az épített környezetre rendkívül káros: 

  • Káros a fák növekedésére, a kisebb fák pedig akár el is pusztulhatnak a sózás következtében: a só ugyanis elvonja a vizet
  • Felborítja a talajegyensúlyt, ami a talajlakó állatok, rovarok pusztulásához vezet
  • Rendkívül korrodáló hatású, nem csak a fémeket, de a vasbetont, aszfaltot, járdát is tönkreteszi
  • A kutyák, cicák tappancsát kimarja

Nagyanyáink módszerei: hamu és faforgács

Nagyszüleink idejében még igen gyakori volt a hamuval, vagy faforgáccsal történő síkosságmentesítés. Akkoriban a só még igen drága volt, ezért nem nagyon alkalmazták. 

Ma már a fa tüzelésű fűtési rendszerek egyre ritkábbak, illetve a modern rendszerek esetében hamu csak kevés keletkezik, a tűzifát pedig sok esetben felaprítva rendelik meg, ezért kevésbé áll rendelkezésre ez a két anyag. Ami nem is baj: bár környezetbarát módszerekről van szó, a lakásba behordva elképesztő kosz keletkezik.

Zeolit

A  zeolit egy természetes kőzet, amelyet összetörve és a talajra leszórva lehet síkosságmentesítésre alkalmazni. A talajjal érintkezve kémiai reakcióba lép a jéggel, amely során egy kicsi hőenergia termelődik, így a zeolít befúródik a jégbe, és így érdesíti azt.

Azonban ez a hőenergia nem elegendő ahhoz, hogy a jég felolvadjon, így valamilyen jégmentesítő anyaggal kell kombinálni, ami nem mindig teljesen környezetbarát – erről a cikk második felében írunk. Hátránya, hogy a csúszós idő elmúltával a zeolitot össze kell takarítani.

Mészkő granulátum

Az édesvízi mészkő granulátumot leszórva szintén síkosságmentesítő hatás érhető el. Ez esetben is igaz, hogy a granulátumot valamilyen más anyaggal kell kombinálni, ami a jeget feloldja. Magával a mészkővel nem lenne probléma, de ha a jégoldóként használt adalék kloridtartalmú, az már károsíthatja a környezetet.

Duzzasztott perlit

A duzzasztott perlit a teljesen természetes vulkanikus kőzetből, a perlitből készül. A perlit a duzzasztás során egy rendkívül porózus, könnyű anyaggá alakul.

Ha a duzzasztott perlitet a jégre szórjuk és rálépünk, akkor összetörik és homokszerűen beborítja a jeges felületet. Ahogy a jég olvad, a víz elmossa a könnyű fajsúlyú homokot, tehát a takarítással sem kell bajlódni.

A perlit további előnye, hogy a vízbe kerülve a talajba mosódik, ahol javítja annak minőségét. Nem csak lazítja a talajt, de javítja annak vízháztartását és tápanyagellátását is.

Kombinált jégoldó és síkosságmentesítő anyagok

Ahogy tehát már fent említettük, a legtöbb síkosságmentesítő anyagot valamilyen jégoldásra alkalmas anyaggal kell kombinálni ahhoz, hogy mind a jégoldás, mind a csúszásmentesítés érvényesüljön. 

Lássuk a leggyakoribb alternatívákat!

Mészkő granulátum kalcium-kloriddal

Több termékben  a fent már ismertetett granulált mészkő található kalcium kloriddal keverve 80%-20% arányban. A probléma itt a kalcium-kloriddal van: ez ugyanis egy rendkívül irritáló anyag, maró tulajdonságát jól mutatja, hogy kizárólag védőkesztyűben és védőszemüvegben szabad alkalmazni. Nem nehéz tehát elképzelni, hogy milyen hatással van a kisállatok tappancsára vagy a madarakra.

Ezen kívül, bár fémkorróziós hatása a hagyományos sónál alacsonyabb, de nem nulla. Tehát korrodálja a fémet, károsítja az aszfaltot, térkőhöz pedig egyáltalán nem ajánlott. 

Zeolit alapú, kálium-kloridot, magnézium-kloridot tartalmazó termékek

A magyar piacon szintén elterjedt síkosságmentesítő és jégmentesítő a környezetbarát műtrágyaként is használatos kálium-klorid és magnézium-klorid kombinációja, amelyet a fent már ismertetett zeolittal kevernek. Sajnos ez sem 100%-ban környezetbarát megoldás: kloridtartalma, bár nem akkora mértékben, de továbbra is károsítja a környezetet

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy létezik-e teljes mértékben környezetbarát, és ár-érték arányban is megfelelő megoldás? A jó hír az, hogy igen.

STOP-PER, a “lebomló só”: jégmentesítés és síkosságmentesítés környezetbarát módon

A STOP-PER egy teljesen kloridmentes, 100%-ban környezetbarát duzzasztott perlit alapú anyag CMA-val, azaz kalcium-magnézium acetáttal párosítva. A CMA kloridmentes, teljesen környezetkímélő, sem a növényekre, sem az épített környezetre, de még a háziállatok tappancsára sem fejt ki káros hatást. 

A STOP-PER speciális eljárással készül, amelynek során a CMA a duzzasztott perlit belsejébe kerül. Kiszórás után a perlitre rálépve kiszabadul a CMA és elkezdi olvasztó hatását. Bár a CMA önmagában igen drága volna, duzzasztott perlittel igen kedvező ár-érték arány érhető el.

Egyszerű, problémamentes alkalmazás

A perlit alacsony halmazsűrűsége miatt egy igen könnyű anyag, emiatt nem kell vesződni a nehéz zsák cipelésével, bárki tudja használni. A jég olvadása után szintén az alacsony tömegének köszönhetően egész egyszerűen elmossa a víz, és a takarítással sem kell bajlódni. A talajba került perlit ezután pedig még javítja is a talaj minőségét. 

Síkosságmentesítő anyagok összehasonlítása

 NaCL (só)Granulált mészkő +Cacl2Zeolit+KCl,MgCl2STOP-PER
Jégmentesítő hatás**************
Tartalmaz kloridot?igenigenigenNEM
Kell takarítani utána?NEMigenigenNEM
Káros a környezetre?károsmérsékelten károsmérsékelten károsNEM káros, sőt előnyös
Kell-e takarítani utána?Mindenképpen, a korrodálás ellenjavasolt, a korrodálás ellenJavasolt, a korrodálás ellenNEM

Síkosságmentesítő anyagok alkalmazási területek

 NaCL (só)Granulált mészkő +Cacl2Zeolit+KCl,MgCl2STOP-PER
vas/acél/fém építményekNEM JAVASOLTNEM JAVASOLTNEM JAVASOLTIGEN
utak, aszfaltNEM JAVASOLTIGENIGENIGEN
térkő. díszburkolatNEM JAVASOLTNEM JAVASOLTNEM JAVASOLTIGEN
járdák, közterületekTILOSLehet, de figyelembe kell venni maró hatásátLehet, de figyelembe kell venni maró hatásátIGEN

Az összehasonlítás alapján levonható a tanulság, hogy a STOP-PER jelenleg a legszélesebb körben felhasználható jégmentesítő anyag. Ha felkeltettük az érdeklődését, tudjon meg többet a STOP-PER-ről! 

Ugrás a STOP-PER környezetbarát útszóró só oldalra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük