Magyarországon körülbelül 50-60 olyan nap van egy évben, amikor szükség van a síkosságmentesítésre. A lakóingatlanok előtti terek, járdák síkosság mentesítése pedig mindig a tulajdonos feladata. A 2008-as fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján már csak kizárólag az úttesten alkalmazható a nátriumklorid alapú útszóró só, tehát a járdákon valamilyen más megoldást kell alkalmazni.
A cikkben körbejártuk, hogy milyen alternatívák vannak a környezetbarátabb síkosságmentesítésre.
Mi történik, ha a tulajdonos elmulasztja a síkosságmentesítést?
Fontos tudnivaló, hogy nem érdemes elmulasztani a járdák síkosságmentesítését, mivel az Önkormányzat büntetést szabhat ki. De ennél sokkal rosszabb, ha baleset következik be: ha valaki megsérül a csúszós járdán, akkor az ebből adódó bűntudatunk mellett akár egy kártérítési per is a nyakunkba szakadhat. Ha a sérülés komolyabb, akkor pedig akár gondatlanságból elkövetett testi sértéssel is megvádolhatják a tulajdonost.
A síkosságmentesítésre használható anyagok
Először is nézzük, milyen anyagok állnak rendelkezésre a síkosságmentesítésre!
Hagyományos útszóró só: nem véletlenül tiltott
Sajnos a tiltás ellenére még mindig előfordul, hogy a tulajdonosok (kedvező ára miatt) a hagyományos útszóró sót vetik be. Pedig nem véletlenül tiltották be a nátrium kloridot: mind az élővilágra, mind az épített környezetre rendkívül káros:
- Káros a fák növekedésére, a kisebb fák pedig akár el is pusztulhatnak a sózás következtében: a só ugyanis elvonja a vizet
- Felborítja a talajegyensúlyt, ami a talajlakó állatok, rovarok pusztulásához vezet
- Rendkívül korrodáló hatású, nem csak a fémeket, de a vasbetont, aszfaltot, járdát is tönkreteszi
- A kutyák, cicák tappancsát kimarja
Nagyanyáink módszerei: hamu és faforgács
Nagyszüleink idejében még igen gyakori volt a hamuval, vagy faforgáccsal történő síkosságmentesítés. Akkoriban a só még igen drága volt, ezért nem nagyon alkalmazták.
Ma már a fa tüzelésű fűtési rendszerek egyre ritkábbak, illetve a modern rendszerek esetében hamu csak kevés keletkezik, a tűzifát pedig sok esetben felaprítva rendelik meg, ezért kevésbé áll rendelkezésre ez a két anyag. Ami nem is baj: bár környezetbarát módszerekről van szó, a lakásba behordva elképesztő kosz keletkezik.
Zeolit
A zeolit egy természetes kőzet, amelyet összetörve és a talajra leszórva lehet síkosságmentesítésre alkalmazni. A talajjal érintkezve kémiai reakcióba lép a jéggel, amely során egy kicsi hőenergia termelődik, így a zeolít befúródik a jégbe, és így érdesíti azt.
Azonban ez a hőenergia nem elegendő ahhoz, hogy a jég felolvadjon, így valamilyen jégmentesítő anyaggal kell kombinálni, ami nem mindig teljesen környezetbarát – erről a cikk második felében írunk. Hátránya, hogy a csúszós idő elmúltával a zeolitot össze kell takarítani.
Mészkő granulátum
Az édesvízi mészkő granulátumot leszórva szintén síkosságmentesítő hatás érhető el. Ez esetben is igaz, hogy a granulátumot valamilyen más anyaggal kell kombinálni, ami a jeget feloldja. Magával a mészkővel nem lenne probléma, de ha a jégoldóként használt adalék kloridtartalmú, az már károsíthatja a környezetet.
Duzzasztott perlit
A duzzasztott perlit a teljesen természetes vulkanikus kőzetből, a perlitből készül. A perlit a duzzasztás során egy rendkívül porózus, könnyű anyaggá alakul.
Ha a duzzasztott perlitet a jégre szórjuk és rálépünk, akkor összetörik és homokszerűen beborítja a jeges felületet. Ahogy a jég olvad, a víz elmossa a könnyű fajsúlyú homokot, tehát a takarítással sem kell bajlódni.
A perlit további előnye, hogy a vízbe kerülve a talajba mosódik, ahol javítja annak minőségét. Nem csak lazítja a talajt, de javítja annak vízháztartását és tápanyagellátását is.
Kombinált jégoldó és síkosságmentesítő anyagok
Ahogy tehát már fent említettük, a legtöbb síkosságmentesítő anyagot valamilyen jégoldásra alkalmas anyaggal kell kombinálni ahhoz, hogy mind a jégoldás, mind a csúszásmentesítés érvényesüljön.
Lássuk a leggyakoribb alternatívákat!
Mészkő granulátum kalcium-kloriddal
Több termékben a fent már ismertetett granulált mészkő található kalcium kloriddal keverve 80%-20% arányban. A probléma itt a kalcium-kloriddal van: ez ugyanis egy rendkívül irritáló anyag, maró tulajdonságát jól mutatja, hogy kizárólag védőkesztyűben és védőszemüvegben szabad alkalmazni. Nem nehéz tehát elképzelni, hogy milyen hatással van a kisállatok tappancsára vagy a madarakra.
Ezen kívül, bár fémkorróziós hatása a hagyományos sónál alacsonyabb, de nem nulla. Tehát korrodálja a fémet, károsítja az aszfaltot, térkőhöz pedig egyáltalán nem ajánlott.
Zeolit alapú, kálium-kloridot, magnézium-kloridot tartalmazó termékek
A magyar piacon szintén elterjedt síkosságmentesítő és jégmentesítő a környezetbarát műtrágyaként is használatos kálium-klorid és magnézium-klorid kombinációja, amelyet a fent már ismertetett zeolittal kevernek. Sajnos ez sem 100%-ban környezetbarát megoldás: kloridtartalma, bár nem akkora mértékben, de továbbra is károsítja a környezetet
A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy létezik-e teljes mértékben környezetbarát, és ár-érték arányban is megfelelő megoldás? A jó hír az, hogy igen.
STOP-PER, a “lebomló só”: jégmentesítés és síkosságmentesítés környezetbarát módon
A STOP-PER egy teljesen kloridmentes, 100%-ban környezetbarát duzzasztott perlit alapú anyag CMA-val, azaz kalcium-magnézium acetáttal párosítva. A CMA kloridmentes, teljesen környezetkímélő, sem a növényekre, sem az épített környezetre, de még a háziállatok tappancsára sem fejt ki káros hatást.
A STOP-PER speciális eljárással készül, amelynek során a CMA a duzzasztott perlit belsejébe kerül. Kiszórás után a perlitre rálépve kiszabadul a CMA és elkezdi olvasztó hatását. Bár a CMA önmagában igen drága volna, duzzasztott perlittel igen kedvező ár-érték arány érhető el.
Egyszerű, problémamentes alkalmazás
A perlit alacsony halmazsűrűsége miatt egy igen könnyű anyag, emiatt nem kell vesződni a nehéz zsák cipelésével, bárki tudja használni. A jég olvadása után szintén az alacsony tömegének köszönhetően egész egyszerűen elmossa a víz, és a takarítással sem kell bajlódni. A talajba került perlit ezután pedig még javítja is a talaj minőségét.
Síkosságmentesítő anyagok összehasonlítása
| NaCL (só) | Granulált mészkő +Cacl2 | Zeolit+KCl,MgCl2 | STOP-PER | |
|---|---|---|---|---|
| Jégmentesítő hatás | ** | **** | **** | **** |
| Tartalmaz kloridot? | igen | igen | igen | NEM |
| Kell takarítani utána? | NEM | igen | igen | NEM |
| Káros a környezetre? | káros | mérsékelten káros | mérsékelten káros | NEM káros, sőt előnyös |
| Kell-e takarítani utána? | Mindenképpen, a korrodálás ellen | javasolt, a korrodálás ellen | Javasolt, a korrodálás ellen | NEM |
Síkosságmentesítő anyagok alkalmazási területek
| NaCL (só) | Granulált mészkő +Cacl2 | Zeolit+KCl,MgCl2 | STOP-PER | |
|---|---|---|---|---|
| vas/acél/fém építmények | NEM JAVASOLT | NEM JAVASOLT | NEM JAVASOLT | IGEN |
| utak, aszfalt | NEM JAVASOLT | IGEN | IGEN | IGEN |
| térkő. díszburkolat | NEM JAVASOLT | NEM JAVASOLT | NEM JAVASOLT | IGEN |
| járdák, közterületek | TILOS | Lehet, de figyelembe kell venni maró hatását | Lehet, de figyelembe kell venni maró hatását | IGEN |
Az összehasonlítás alapján levonható a tanulság, hogy a STOP-PER jelenleg a legszélesebb körben felhasználható jégmentesítő anyag. Ha felkeltettük az érdeklődését, tudjon meg többet a STOP-PER-ről!
